harry potter frpg
 
HomeKeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Life isn't fair - Piton & Black

Go down 
SzerzőÜzenet
Sirius Black
Animágus
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Life isn't fair - Piton & Black   Kedd Júl. 17, 2018 8:52 pm



Épp egy meglehetősen fontos ügyben akartam eljárni, mikor a lépcsőfordulóban sikerült szembetalálkoznom az általam sosem kedvelt és nem túl sokra tartott Pipogyusszal. James valóban találó nevet adott ennek a "szegény meg nem értett lélek"nek, akit mindig meg tudtam volna gyilkolni egyetlen pillantással, vagy kevesebbel is. Olyan magas fokú ellenszenvet tudott kiváltani belőlem, hogy állandó önfegyelmet igényelt, hogy ne vessem rá magam és tépjem apró ocsmány kis cafatokra. Fenséges jelenlétemet most is elintézte volna azzal, hogy levegőnek néz, vagy nagy kegyesen esetleg egy aprót biccent, de én mindig túlságosan bele tudtam magam élni a gyűlölködő szerepbe, akárhányszor egy légtérbe kerültem vele.
-Milyen szép nap is volt ez a mai. -vicsorogtam szinte fogcsikorgatva, alaposan megnyomva a "volt" szócskát, hogy neki még ezt is sikerült tönkretennie a puszta negatív denevér mivoltával.
-De nem is baj, ha így összefutottunk. -álltam el aztán az útját, hogy ne úszhassa meg a mondandómat, amit mindenképp közölni akartam vele.
-Ezúttal tartsd távol magad Larától! -minden bizonnyal pontosan erre a mondatra számíthatott ő is, elvégre egyszer már szétzilált köztünk mindent.
-Nem szeretném, ha megint belekevernéd a sötét ügyeidbe. -jegyeztem meg célozgatva, hogy értse, honnan is fúj a szél. Egyszer halálfalót csinált belőle, most pedig megpróbálhatja ellenem hangolni, amiért már most előre ki tudnám tekerni a nyakát. Meg Pitonnál amúgy sem lehet tudni, hogy miben sántikál, még a szeme sem áll jól. Lehet, hogy Dumbledore bízott benne, de rosszul tette. Utáltam így a tényt, hogy együtt dolgoznak, teszem hozzá teljesen jogosan.
-Valamiért így is az a rögeszméje, hogy "szent" vagy. -forgattam meg a szemeimet undorodva, kifejezve az egyet nem értésemet Lara nézetével kapcsolatban. Próbáltam megmagyarázni neki, hogy mennyire téved, de minden alkalommal hajthatatlan volt, pedig még csak a személyiségük sem hasonlított egymásra. Számomra ez egy örök rejtély marad...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   Szer. Júl. 18, 2018 8:12 pm



Épp a szokásaimat felrúgva róttam a folyosókat, mikor Lupin terme felé igyekeztem, hogy megkaphassa a szokásos adag főzetet, ami segít neki elviselni az átváltozásokozta kellemetlenségeket. Azt eltekintve, hogy a legjobb barátja meg akart öletni vele, amikor még diákok voltunk, a legértelmesebb egyén köztük, Lara kivételével, mér Remus volt. habár neki is megvoltak a maga hülyeségei, mégis csak értelmesebb volt, mint a másik három együttvéve.
És mintha csak varázsütésre teremnének elő a Tekergő-félék, a lépcsőfordulóban megláttam Black-et, aki mellett én simán elsétáltam volna egy biccentés után, azonban neki más tervei voltak. Közölte velem, hogy milyen szép nap „volt” ez a mai, alaposan megnyomva a múlt időt, hogy érezzem, mennyire bosszantom őt. Hát, ő is engem, csak értelmesebb vagyok annál, minthogy csaholással ás vicsorgással próbáljam meg ezt a tudtára adni.
-Ha nem szólítottál volna meg, akkor még mindig az lenne… -intéztem el ennyivel, továbbindulva a lépcsőkön, azonban elállta az utamat, amitől csak felvont szemöldökkel bámultam az előttem állóra, hogy mégis mit tehetek ezért a háziasított, rühes korcsért, aki nem akar békén hagyni, csakúgy, mint egy kistestű kutya a nadrág szárát.
Amikor aztán nekiállt habzó szájjal fröcsögni, hogy tartsam magam távol Lara-tól, mert ő nem akarja, hogy bármilyen sötét ügyletbe belekeverjem, csak összeszűkült szemekkel néztem az előttem állóra és nagyon kellett koncentrálnom, hogy ne tépjem le a fejét itt helyben.
-Jót szórakoztam, Black, de most már mennem kell. Van, akinek több dolga is akad, mintsem lépcsőfordulókban zaklatni az ártatlan tanárokat… -már épp zártam is volna le ennyivel a témát, amikor közölte, hogy Lara rögeszméje így is az, hogy én szent vagyok, ettől pedig végképp betelt a pohár.
-Túl messzire mész, Sirius. –figyelmeztettem, de volt egy olyan sejtésem, hogy nem akar és nem is fog tágítani a dolgok mellől. Tipikus elkorcsosult állat. Addig-addig hajtja a saját hülyeségét, míg végül teljesen idiótát nem csinál magából.
-Ha egy kicsit tovább látnál azon, hogy Lara egy csinos nő, akkor tudnád, hogy nem én vagyok a rögeszméje. Lara rögeszméje az, hogy Voldemort meghaljon. Ha vetted volna a fáradtságot és ahelyett, hogy nekem ugrasz a lépcsőfordulóban, vele beszélnél, tudnád, hogy sosem volt igazi Halálfaló… -forgattam meg a szemeimet egy sóhaj kíséretében, hagyva neki némi gondolkodási időt, hátha a szita agyával erre képes lesz egyedül rájönni.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
Animágus
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   Csüt. Júl. 19, 2018 3:45 pm



Jaj, hát már majdnem megsajnáltam a kis lelkét, amiért a jelenlétem miatt bizony az ő napját is sötét fellegek kezdték beárnyékolni. Sosem kerestem, és gyűlöltem is a társaságát, talán még soha semmiben nem értettünk egyet, így ezt nem most akartam elkezdeni. Ha már kénytelen voltam egy levegőt szívni vele, meg akartam ragadni az alkalmat, hogy leszögezzem a játékszabályokat, amik roppant egyszerűek voltak. Tartsa távol magát Larától, nem szerettem volna, ha megint olyasmibe rángatja bele, amibe nem kellene. A múltkori alakítása is bőven sok volt, mikor halálfalót csinált belőle.
Csak a szemeimet forgattam, mikor játszotta itt a megtestesült jóság mintaképét, hogy ne tartsam fel őt, mert neki jobb dolga is van annál, mint ártatlan tanárokat zaklatni.
-Ártatlan... hát ez jó. Mond, sokat gyakoroltad ezt a szöveget? -nevettem egy jót ezen a szánalmas kis színjátékon. Elég hamar sikerült elfelejtenie, hogy miket tett. Erős túlzásnak érzem én azt a szentté avatást, ami ezek szerint nem csak Lara mániája volt, de most már a sajátja is. Ez kezdett egyre nagyobb és aggasztóbb méreteket ölteni. És még engem szokott... hm... minek is... öntömjénezőnek hívni. Ha ő annyira ártatlan, holnap akkor akár még Voldemortnak is emelhetnénk egy szobrot az iskola udvarán, jobbján az én drága jó kuzinommal. Sőt! Nevezzünk el egy utcát Pettigrew-ról.
Közölte, hogy ha tovább látnék azon, hogy Larát csak egy csinos nőnek tartom, akkor tudhatnám, hogy valójában az a rögeszméje, hogy Voldemort meghaljon, és sosem volt igazi halálfaló, erre csak összeszűkült szemekkel meredtem rá, hogy ez most csak megint valami kibogozhatatlan mesterkedés a részéről, vagy több annál.
-Hogy érted, hogy nem igazi halálfaló?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   Csüt. Júl. 19, 2018 5:19 pm



Sirius Black. A legidegesítőbb, legarrogánsabb, legfárasztóbb egyén, akivel csak találkoztam. Az érett viselkedés legkisebb szikráját sem tanúsítja, kötözködő, fennhéjázó, és ami a legrosszabb, még tudatlan is. Amit ez a beszélgetés is csak tovább bizonyított. Ugyanis elállta az utamat, közölve, hogy hagyjam békén az ő hőn szeretett Lara-ját, ha jót akarok magamnak. A szavai üres fecsegésként hatottak rám, így felvilágosítottam, hogy nekem lenne még pár fontos dolgom, ami többet ér, mint az ártatlan tanárok zaklatása.
Persze ezt sem hagyhatta szó nélkül és még mindig nagyon közel állva hozzám kezdett bele újabb értelmetlen halandzsázásba. Legszívesebben itt helyben megöltem volna, de nem akartam ezt megtenni magam és persze Lara miatt. Az a nő még mindig szerelmes ebbe a féleszű kutyába, holott találhatna magának sokkal jobbat is. De ha neki éppen Black kellett, akkor ki vagyok én, hogy elvegyem tőle ezt a két lábon járó bolhazsákot.
-Vidd a romlott fogaid okozta szájszagodat az arcomból, Sirius… -vettem fel végül a kedves és barátságos stílusát, ha már egyszer ő is megengedte magának velem szemben ezt a fajta viselkedést.
Végül aztán elújságoltam neki, ha tovább látna imádott asszonyának külsején, akkor tudna, hogy Lara rögeszméje nem az én szent mivoltom, hanem Voldemort halála és akkor tudná, hogy sosem volt igazi halálfaló. Erre persze már lefagyott ez a nyáladzó fekete dög és csak értetlenül kérdezett vissza, hogy ez mit takar csak úgy mellékesen.
-Megsúgok neked valamit, Black. Lara azért állt Voldemort mellé, hogy végezzen vele. Szerinted a halálfalók miért nem ismerik el sajátjukként? Miért nem kapott azkabani idézést vagy dementor csókot? –néztem rá hűvösen.
-Lara mindenkinél jobban gyűlöli Denem-et. Jobban, mint te, Harry meg az egész rend együttvéve. Csak ő nem verte nagy dobra a fájdalmát és nem kapott szenzációt. –fejtettem ki neki a dolgot, hogy mennyit is tud valójában az imádott Lara-ról.
-Az élet nem igazságos, csak nem mindenki vár elismerést azért, mert szenvedett… -sziszegtem a fogaim között, még mindig meglehetősen egysíkúan.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
Animágus
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   Pént. Júl. 20, 2018 9:37 pm



Voltam olyan rendes és érett, hogy a további sértegetéseit elengedtem a fülem mellett, különben biztos, hogy a fekete kutya képében rávetettem volna magam és átharaptam volna a torkát, de csak miután kikapartam volna a szemeit és meg nem etettem volna őket vele. Ha valaki, hát Piton mindig mélységes utálatot és undort volt képes kiváltani belőlem, különösen James és Lily miatt, na meg ahogy sokszor Harry-vel bánt. Nehéz volt tűrtőztetni magam, hogy ne akarjam minden egyes alkalommal megölni ezt a kis sötét férget, ahogy megláttam. Van akitől nem szabad sajnálni a megváltó halált. Féregfark pontosan ez a kategória volt, és Piton is nap, mint nap súrolta ezt a határt.
Viszont most a megrögzött ellenségeskedésünknél sokkal jobban érdekelt, hogy mit tud ő Laráról, amit én nem. Felvetette ugyanis, hogy Lara Voldemort halálát kívánja, és sosem volt igazi halálfaló. Erre rögtön le kellett csapnom és információkat megtudnom tőle, hogy ezt pontosan hogy értette. Előbb az a rész érdekelt, hogy mi van Larával, most az egyszer sikerült valóban kíváncsivá tennie. Felvilágosított, hogy azért állt Voldemort mellé, hogy végezzen vele, nem véletlenül nem ismerik el a halálfalók közéjük valónak és ezért úszhatta meg az Azkabant is. Hozzátette, hogy Lara még Harry-nél, a rendnél és nálam is jobban gyűlöli Voldemortot. Persze ebben is el kellett ejtenie valami burkolt támadást, miszerint mi hisztiző csecsemők vagyunk, akik világgá kürtölik azt is, ha beverik a kislábujjukat. Meglepett ez az egész Larával kapcsolatban, de valahol hatalmas kő esett le a szívemről, hogy ezek szerint sosem választotta és támogatta a sötét oldalt, akkor is a mi ügyünkért harcolt. Ettől csak még jobban szerettem, imádtam és csodáltam azt a gyönyörű,erős és okos nőt, és Piton gyanúsítgatása ellenére nem csak a külseje fogott meg, sőt.
-Hát te biztos, nem is fogsz elismerést kapni. -nyugtattam meg ezzel kapcsolatban, elvégre biztos voltam benne, hogy a saját kis múltbéli sérelmei miatt nyávog még mindig. Bocs, Pipogyusz, de magadnak kerested a hülyeségeiddel és a fura dolgaiddal.
-Árulj el még valamit, Perselus. -szólaltam meg végül nagy kegyesen.
-Hogy értetted, hogy az a rögeszméje, hogy meghaljon? Jelen időben. Ha jól tudom, a Sötét Nagyuradnak vége. Ez valami nyelvbotlás volt, ami nem jellemző rád, vagy tudsz valamit? -néztem rá most már teljes komolysággal. Az érdeklődésem nem megjátszott vagy gúnyos volt. Voldemort sosem az a téma volt, amivel bármelyikünk is viccelődni akarna, főleg nem, ha Lara is ennyire érintett a dologban. Aztán ott volt még Harry, de lényegében ő saját maga is.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   Vas. Júl. 22, 2018 1:14 pm



Sirius-szal beszélgetni mindig olyan felemelő volt, mint bájitaltant tartani Neville Longbottom-nak. Semmit nem értett meg, semmi nem fogta meg és végtelenül idegesített. De persze most sikerült felpiszkálnom ennek a sültbolond börtöntölteléknek azzal, hogy megosztottam vele, Lara nem volt soha igazi halálfaló és nem én vagy a szent mivoltom a rögeszméje, hanem Voldemort halála. Persze ő ezt nem is értette és azt várta, hogy én avassam be. Készséggel meg is osztottam vele, hogy nem azért állt Voldemort mellé, hogy szolgálja és muglikat vagy mugliivadékokat gyilkoljon, hanem azért, hogy a Nagyúrral végezzen. Ez az információ persze megdöbbentette, mint ahogy gondolom az is, hogy vele, Harry-vel meg a renddel ellentétben, Lara nem hangoztatta hogy milyen sérelmek érték, pedig neki mindenkinél több oka volt gyűlölni őt.
Reméltem, hogy itt vége is lesz a beszélgetésnek, de persze ez csupán hiú ábránd volt. Megjegyezte ugyanis, hogy én soha életemben nem fogok elismerést kapni, mire csak egy gúnyos mosoly kúszott az arcomra.
-Ugyan már, Black. Ha meg akarsz bántani, nem árt, ha az értelmetlen ugatáson és nyálverésen kívül mást is csinálsz… -néztem rá teljesen komolyan, csak hogy érezze, mennyi energiát pazarolok rá és a rigolyáira. Aztán ismét kinyitotta azt az ocsmány száját, amiből most kivételesen valami teljesen jogos és egész okos dolog jött ki. Egy pillanatra át is futott az arcomon a megdöbbenés, de hamar rendeztem a vonásaimat és ismét szólásra nyitottam a számat.
-Nem tudok semmit, Black. Csak mint mindenki más, én is ugyanúgy tartok attól, hogy visszatérhet. Megpróbált megöletni a kígyójával, Sirius… -jegyeztem meg hűvösen, ahogy ismét belegondoltam az akkor történtekbe.
-És részben még mindig a rögeszméje, hisz Lara maga akart végezni a Nagyúrral. Ha többet akarsz megtudni arról, hogy hogyan, akkor azt javaslom, keresd fel őt magát. Neked biztosan elmondana mindent. Vagy elmaradt a nagy egymásra találás és csupán azért ugrasz nekem habzó veszettséggel, mert nem vagyok szimpatikus? – néztem rá hűvösen, majd az orra előtt kezdtem el finoman lóbálni a kezemben tartott üvegcsét.
-Ha nem haragszol, mennék a dolgomra, vagy Lupin barátod vérengző fenevad lesz a következő telihold alkalmával… -pillantottam rá felvont szemöldökkel, kissé türelmetlenül, majd végül úgy döntöttem, hogy kikerülöm és egyszerűen elmegyek mellette, tovább folytatva az utamat a másik kellemes alakhoz...






A hozzászólást Perselus Piton összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Júl. 25, 2018 9:55 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sirius Black
Animágus
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   Vas. Júl. 22, 2018 8:43 pm



-Igazad van, ne haragudj. Mindig elfelejtem, hogy nem tudsz különbséget tenni az állatok és az emberek nyelve között. -sóhajtottam lemondóan a megjegyzése hallatán, egy drámai elnéző pillantást küldve felé. Szegény Pipogyusz... mivel sosem volt a tökéletesen kivitelezett sértések mestere, így inkább tanárnak állt, hogy a védtelen diákokon élje ki a nagyzási hajlamait. És egy ilyen taníthat a Roxfortban! Újra! A mai napig nem sikerült elhinnem, hogy efféle hatalmas tévedés létezhet. Én biztosan elrendelnék valamiféle személyiségvizsgálatot a tanároknál, és akkor az ilyen pszichopata, komplexusos férgeket nem engednék gyerekek közelébe. Egyszerűen felháborító!
-De nem kell aggódnod, úgyis megoldom, hogy a sárba tiporjalak, csak kivárásra játszok. Meg akarom ragadni hozzá a legmegfelelőbb pillanatot, amikor majd a legkevésbé számítasz rá, de a legjobban fáj. -vicsorogtam, de mit sem veszítve a jókedvemből. Perselus heccelése mindig is szórakoztatott, és ilyenkor csak még jobban hiányzott James, hogy ezekből ki kellett maradnia.
Sikerült aztán annál a ténynél leragadnom, hogy jelen időben beszélt Voldemortról, holott én úgy értesültem, hogy neki végleg vége. Tudni akartam, hogy vajon tud-e valamit, vagy ez csak valami nyelvbotlás volt. Ha Voldemort él, arról tudni akartam. Nagyon is érintett voltam a témában Lara és Harry miatt is. Ő persze rávágta, hogy nem tud semmit sem, csak úgy, mint mások, tart attól, hogy visszatérhet. Csak felvont szemöldökkel meredtem rá, mikor közölte, hogy az imádott Nagyura meg akarta öletni az ocsmány kígyójával.
-Mit beszélsz? -én erről az aprócska tényről ugyebár lemaradtam.
-Az a fazon betegebb, mint hittem. -mert azt teljes mértékben megértem, hogy egy olyan semmirekellőre nincs szüksége, mint mondjuk Féregfark. De azt nem lehet elvitatni Pitontól, hogy ne lennének elismerésre méltó képességei, amik bárkinek a hasznára válhatnának, nem csak Voldemortnak.
-Gondolom ez a záradék valahogy kimaradt a halálfalói szerződésedből. -fűztem hozzá gyorsan, mielőtt még valami együttérzés jelét adtam volna. Ha valakinek meg kell ölnie, akkor az inkább had legyek én. Ígérem gyors leszek és fájdalommentes.
Aztán azt ecsetelte, hogy ha többet meg akarok tudni a dolgokról, akkor inkább keressem fel személyesen Larát és őt faggassam a részletekről, elvégre nekem biztosan mindent készségesen elmondana. Kivéve persze, ha elmaradt a nagy egymásra találás. Csak nem bírta ki, hogy ne szúrjon oda, de ezúttal nem volt szerencséje, így magamra is varázsoltam az elégedett és tenyérbemászó Black vigyoromat.
-Ha ennyire kíváncsi vagy, azt tudom javasolni, amit te nekem. Kérdezd meg őt magát! Biztosan csodás részletekbe menően felvilágosít majd a mesébe illő nagy egymásra találásunkról, hogy téged idézzelek. -majd a szememmel követni kezdtem az előttem meglóbált üveg mozgását. Hamarosan jött is hozzá az elmaradhatatlan megjegyzés, hogy ne tartsam fel, mert épp Lupinnak tesz szívességet, hogy nem hagyja, hogy vérengző fenevaddá változzon. A szemeim szikrát szórtak az önelégültségétől, és annyira gyűlöltem, ahogy Remusról tudott beszélni, mintha legalább leprában és fertőző sárkányhimlőben szenvedne.
-Eszem ágában sincs feltartani, nekem is van jobb dolgom, mint rád pazarolni az időmet. -szögeztem le a dolgot, elvégre nem miatta jöttem a Roxfortba.
-Találkozóm van egy hosszú combú vörös démonnal, hát ha ezúttal beljebb is jutok, mint az irodája. -szúrtam oda neki kedélyesen. Édes Lara nagy hibát követett el, mikor ezt az ütőkártyát a kezembe adta, hálám és csodálatom örökké üldözni fogja. Hm... és még azon túl is. Kapni is fog egy hatalmas csokor fekete rózsát a hódolatom jeléül.
Ám a pillanatot már nem élvezhettem ki, ugyanis fogta magát és egyszerűen csak úgy kikerült, majd elviharzott, nekem pedig eszem ágában sem volt utána menni, mielőtt még kinyúvadok a "felemelő" társaságától.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Life isn't fair - Piton & Black   

Vissza az elejére Go down
 
Life isn't fair - Piton & Black
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Kígyók kódexe
» Szépségverseny [Event]
» Black Iron Castle
» Second Life Kristálybolt
» Képek

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Avada Kedavra :: Tekergők Térképe :: Roxfort :: VII. emelet :: Folyosók-
Ugrás: