Harry Potter Frpg
 
HomeKeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Make up your mind - {Laurent&Lina}

Go down 
SzerzőÜzenet
Emmaline Darkbloom
Jóslástan tanárnő
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Szer. Aug. 22, 2018 9:39 pm


To: Laurent Delacroix
A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.

Egy nagy pohár víz árválkodott mindössze előttem az asztalon, amiből talán egyetlen korty ha hiányozhatott. A székben ráérősen hátradőlve jobb lábamat keresztben átvetettem a balon, hogy aztán a térdemen támaszthassam meg a vastag könyvet, amit olvastam. Lyukas órám volt a többiekkel ellentétben, így bőven volt rá lehetőségem, hogy kihasználjam a tanári szoba csendjét. Épp csak érzékeltem, hogy szép lassan a helyiség elkezdett kiürülni, túlságosan bele voltam merülve az olvasmányba. Lucretia-val egy páratlanul elborult pillanatunkban sikerült kitalálnunk magunknak egy jó kis elfoglaltságot, hogy tanulmányozni fogjuk a tükörmágiát, ki-ki a ráeső részt. Így hát nekem maradt a tükör-jóslás területe, én pedig teljes mértékben komolyan is vettem ezt az elhatározásunkat, ugyanis mindig is érdekelt a mágiának ez a ritka, veszélyes és elvont ága. Retia pedig a lehető legtökéletesebb partner volt a különleges, sötét dolgok kutatásában, le sem tagadhatná a bájitalkészítő mivoltát, olyan mániákusan szeret kísérletezgetni, nem is értem, hogy inkább miért nem azzal foglalkozik. Persze, mint a jóslástan képviselője, magam is a számmisztikát pártolom, ha a kettő közül kellene választanom, de belőle valahogy nagyobb lelkesedés árad a méregkeverés iránt.
Nagy reményeket fűztem ehhez az egészhez, a fantáziám a végtelenségig szárnyalt tőle, elvégre talán még a híres Edevis tükrének készítési módjára is rájöhetünk és valami áttörőt alkothatunk a mágia történetében. Szinte minden egyes sort betűzgetnem kellett, elvégre sok helyen ősi, kevésbé ismert rúnákkal íródott a könyv.
"A tükör átmenetet képez a spirituális szellemvilág és a valós világunk között, ezért a jövőnket is megláthatjuk benne. Ehhez a jósláshoz meg kell várnod a legközelebbi teliholdat. Ha fém, fa, ezüst vagy arany keretű tükröt használsz, valamint a tükör kerek, a jóslás hatékonyabb lesz. Az antik tükrök szintén alkalmasabbak. A fekete jóstükör egy igen erős médium eszköz. Segít a használónak a rejtett tudást és a tisztánlátás képességét előhozni, átjáró a létezés más szintjeire is. A történelem megmutatja, hogy számos hagyományőrző misztériumiskola és orákulum templom használta. Ez a fajta jóslás hasonló a kristálygömb nézéshez, segít pihentetni a fizikai szemeket, harmadik szemünket engedi kinyitni, hogy a kívánt víziókat meglássuk. A fekete tükör használata a legjobb módszer arra, hogy elérjük azt az állapot, melyben az elménk könnyen transzállapotba kerül a jósláshoz. Nemcsak gyújtópontként használható a vizualizációhoz, hanem ajtóként szolgálhat az asztrálsíkhoz."
A szemeimet dörzsölve raktam aztán le a könyvet az asztalra, hogy pihenés gyanánt a pohár vízért nyúlhassak.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Laurent Delacroix
L.L.G. tanár
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Pént. Aug. 24, 2018 12:23 pm



Ma szerencsére volt egy szabad lyukasórám, így kivételesen nem a természetet választottam barátomként, hanem a tanári szobát. Ritkán járok ott, azonban megfigyeltem, hogy az új jóslástan tanárnővel gyakran egy időpontra esik ez az alkalom. Szapora léptekkel haladtam a célul kitűzött helyiség felé, az oldalamon lógó táskát szorosan fogva, nehogy elszabaduljon belőle valami, még mielőtt én azt akarnám.
Amikor felértem, az ajtóban majdnem sikerült elütnöm McGalagony professzort, aki ezért bosszús pillantást küldött felém. Olyan szűke össze tudta húzni a szemét és ajkait is olyan mély vonallá tudta összepréselni, mint az egyik aszott nagynéném Franciaországban. Így csak egy kisfiús mosolyt villantottam meg felé, majd gyorsan megpördültem és megkerülve őt értem a már szinte teljesen üres helyiségbe. Persze még hallottam, ahogy azt morogja, hogy a tanárok is lassan a diákok szintjén állnak, de nem akartam vele törődni. Ugyanis minden figyelmemet lekötötte egyetlen személy. Méghozzá egy nő, természetesen.
Emmaline Darkbloom külsőleg és valószínűleg jellemben sem hasonlatos hozzám, mégis… már rögtön észrevettem őt. A sok fekete és bánatos, hófehér arc mögött gyönyörű nő lapul, amit én ki fogok belőle hozni, ha addig élek is.
Éppen ezért, amikor tényleg kettesben maradtunk, azonnal odasomfordáltam hozzá, és mialatt ő a szemét dörzsölgette és vízért nyúlt, én alaposan szemügyre vettem a könyvét.
-Nem tűnik valami könnyű olvasmánynak… -jegyeztem meg egy széles vigyor kíséretében, de amint rám nézett és a mosolyom nem talált viszonzásra, kissé feszélyezve éreztem magamat a közelében és inkább nyeltem egyet, hogy ismét megtalálhassam a magabiztosságomat.
-De öhm… én… szeretnék egy ajánlatot tenni neked… mármint… szakmai tanácsot adni… vagyis… nem tanácsot, hisz nem értek a jósláshoz, hanem… öhm… felajánlást szeretnék adni neked, ha… érdekel. –magyaráztam el neki teljességgel érthetetlenül, hogy mit is akarok, majd választól függetlenül a táskámban kezdtem el kotorászni és egy hatalmas kalitkát húztam ki belőle, ami látszólag teljesen üres volt.
-Íme. –jelentettem ki győzelemittasan és biztos voltam benne hogy úgy nézhetek ki jelenleg, mint egy idióta.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmaline Darkbloom
Jóslástan tanárnő
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Szomb. Aug. 25, 2018 9:24 pm


To: Laurent Delacroix
A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.

Miután épp eleget rágódtam a könyv tartalmán, ideje volt egy kis pihenést tartani, a szemeimnek mindenképp. Az asztalon lévő pohár víz után nyúltam, ám hamar belefagytam a mozdulatba, mikor egy hang hozzám szólt. Kizárásos alapon gondoltam így, mivel rajtunk kívül senki más nem tartózkodott a tanáriban. A tekintetem a hang gazdája felé siklott, aki nem volt más, mint Laurent Delacroix, akinek a tehetségéről Lucretia ódákat zengett.
-Valóban nem az... -hagytam rá egykedvűen, majd mit sem törődve vele tovább végre magamhoz húztam a poharat, hogy belekortyolhassak az időközben igencsak megmelegedett vízbe. Ezzel akartam elkerülni az esetleges kérdéseit, elvégre nem igazán akartam egyelőre senkivel se arról beszélni, hogy miért olvasom ezt és miben törjük a tollunkat a drágalátos igazgatónővel. A tükörmágia nem túl gyakori és kedvelt témakör, elvégre a sötét mágiához tartozik, amire a legtöbb varázsló és boszorkány ferde szemmel tekint. Delacroix azonban lerázhatatlannak bizonyult és valamit magyarázni kezdett arról, hogy szeretne nekem ajánlatot tenni. Erre csak felvontam az egyik szemöldökömet, majd mikor helyesbített, hogy inkább szakmai tanácsot adna, most már a homlokomat ráncoltam, hogy ezt most komolyan gondolta-e. Ne már, hogy egy magizoológiával foglalkozó akarjon kioktatni a jóslás terén. Szerencséjére hamar kapcsolt és pontosított a megfogalmazásán, mielőtt leönthettem volna a kezemben lévő pohár tartalmával. Miféle felajánlást? Várakozón pillantottam rá, hogy mégis mi a fenéről beszél.
-Nem pontosan értem, hogy mit... -de befejezni már nem sikerült a mondatot, ugyanis egy elbűvölt táskában kezdett el kutatni, majd egy komplett kalitkát pakolt ki belőle az asztalra.
-... akarsz ezzel? -a mondat vége még ezek után is találónak tűnt, így végül kinyögtem a befejezését. Nem akartam én hülyének nézni és lelombozni a szemmel látható lelkesedését, de számomra a kalitka teljesen üresnek tűnt. A tekintetemmel a kalitka láttán nyilvánvalóan egy madarat kerestem, de talán egészen másról volt szó. Persze volt egy tippem, hogy mégis mi lehet az, amit épp ő mutathatna nekem és a szakmámba is vág valamelyest, de azért így elsőre nem akartam túl sokat sem képzelni róla. De ha mégis az, amire gondolok, akkor...!!!
-Nincs időm a bűvésztrükkjeidre... -böktem a mutatóujjammal nyomatékosan a könyv borítójára, hogy eredetileg annak az olvasását terveztem a továbbiakban is. Most már érdekelt, hogy mégis mit akarhat, de erről neki nem kellett tudnia.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Laurent Delacroix
L.L.G. tanár
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Csüt. Aug. 30, 2018 10:35 am



Miután szemmel láthatóan a tanár néni nem akart korrepetálást tartani nekem, szegény figyelemzavaros tanár bácsinak, igyekeztem én felkelteni az ő érdeklődését azzal, hogy előhúztam a táskámból egy… tök üresnek látszó kalitkát. Persze, mert még te is járass le, kis szőrős, alattomos, undok kis… majomforma. Így amikor kissé hülyének nézett, csak csalódottan lehajtottam a fejemet és meg is ráztam, ezzel térítve észhez magamat egy kissé, hogy nem hagyhatom el magamat. Én vagyok Laurent szuperszexi Delacroix és még ez a jéghegynek kinéző nő sem állhat ellen nekem. Akármennyire is akarja, akármennyire is játssza, biztos vagyok benne, hogy érdekli őt az, miért mutogatok neki egy teljesen üresnek és haszontalannak kinéző kalitkát, ami még csak meg sem moccan, mintha tényleg nem lenne benne semmi. Pedig ez nincs így. Ez az egyetlen lény, aminek az ürügyén beszélhettem vele. Emmaline Darkbloom egy jéghideg, fagyos szívű virágszál, akit fel kell melegíteni, én pedig önként és dalolva jelentkezem erre a feladatra, hogy  őszinte legyek. Szívesen melengetném ezt a gyönyörűséget, még akkor is, ha tudom, Lucretia az első adandó alkalommal lecsap, ha megtudja, mennyire meg akarom környékezni a drága barátnőjét. Mert igen, láttam őket beszélgetni a folyosón, és egyáltalán nem feszéjezett vagy hideg volt a levegő, hanem csak úgy szikrázott. Bár tegyük hozzá, hogy nem olyan elbűvölő és francia filmekbe illő módon, mint ahogy én és szerintem sok más férfitársam is szeretné őket látni. Na de… vissza a Földre, a Roxfort-ba, a tanáriba, vele szemben. Nem akartam tudomást venni arról, hogy mit tervezett eredetileg, így inkább csak simán folytattam a dumálást.
-Ez egy Szemiflázs. –jelentettem ki, mire a ketrecben található, látszólagos üresség helyét átvette egy fehér bundás, nagy fekete szemekkel csodálkozó, nyugodt, csendes, emberszabású, vékony teremtmény.
-Nyilván te is tudod, hogy ez a kis bestia békés növényevő és többek között láthatatlanná tud válni. De azt kevesen tudják róla, bár… gondolom te pont nem a sokaság tagja vagy… szóval. Kevesen tudják róla, hogy képes előre látni a nem olyan távoli jövőben bekövetkező dolgokat és azokat igyekeznek is megakadályozni, ha esélyük van rá. Arra gondoltam, hogy ha… -tartottam szünetet, mert rájöttem, hogy kicsit túlságosan is belemelegedtem a pofázásba.
-Szóval arra gondoltam, hogy ha akarod, kölcsön adhatom neked, hogy érdekességképpen be tudd vinni magaddal megmutatni az órádra. Mert ez nem csak hozzám, de hozzád is kapcsolódik. Mármint… a tárgyadhoz. Mit gondolsz? –néztem rá ismét reménykedve, habár kissé félszegen.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmaline Darkbloom
Jóslástan tanárnő
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Pént. Aug. 31, 2018 3:56 pm


To: Laurent Delacroix
A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.


Laurent egy üres kalitkával akarta kiszúrni a szemem, azt állítva, hogy ez kapcsolódhat a szakmámhoz. Ha esetleg gúnyolódni akart, hogy a jóslástan egyelő a nagy nullával, akkor rossz embernél próbálkozik, mert nem vagyok vevő az ilyesmire. A kalitka láttán azt hittem, hogy valami madár fog felbukkanni. Egy pillanatig elgondolkodtam rajta, hogy talán mégsem üres és tudom is, hogy mi lakhat benne, de nem akartam optimista és naiv lenni, hogy túl sokat feltételezek Delacroix-ról és az állatkertjéről. Így inkább a lerázása mellett döntöttem, miszerint akad jobb dolgom is, mint a béna bűvésztrükkjeit nézegetni.
Ő persze nem akarta tudomásul venni, hogy szeretném folytatni a könyv olvasását, hanem tovább magyarázott. És megerősített abban, amire eddig gondolni is alig mertem, hogy a láthatatlan állatka valóban egy szemiflázs. Végszóra aztán felbukkant a híres fehér bunda és a hozzá tartozó állati alak. Nagyon ritka és értékes lény, így hát alaposan meg kellett acéloznom az arcizmaimat, hogy semleges arcot tudjak vágni és ne adjam át a teret a lelkesedésnek. Csak némán bólintottam, hogy látom. Elkezdett aztán kiselőadást tartani, hogy növényevő és láthatatlanná tud válni, ráadásul rendelkezik egy bizonyos megérző képességgel, amivel képes meglátni a közeljövő eseményeit és igyekszik megakadályozni azokat. Pontosan tisztában voltam ezekkel, sőt, azt is tudom, hogy ha valaki el akar kapni egy ilyet, akkor kiszámíthatatlanul kell viselkedni a közelében, de ezt az okoskodást vele ellentétben én inkább megtartottam magamnak.
Hozzátette, hogy arra gondolt, kölcsönadja nekem az állatot és akkor az órámon prezentálhatom a diákoknak, elvégre valamilyen szinten az én tantárgyamhoz is kapcsolódik. Egy röpke pillanatra megfordult a fejemben, hogy kimérten csak annyit mondok neki, hogy jó, még átgondolom, majd lazán folytatom a könyvem olvasását, de ez még tőlem is túlságosan meredek húzás lett volna. Próbált kedves és segítőkész lenni, én pedig nem nézhettem pont ugyanúgy levegőnek, mint első pillantásra a szemiflázst.
-Sokat olvastam róla, de bevallom, hogy élőben még sosem volt hozzá szerencsém. -árultam el neki a dolgot, majd lassan hátrébb rúgtam a székemet, hogy felállva jobban szemügyre vehessem az állatot.
-Hol és hogy kaptad el? -vezettem a tekintetem a kalitkáról őrá.
-A lehetőséget pedig köszönöm, mindenképp szeretnék élni vele. Figyelmes tőled, hogy rám gondoltál. -villantottam rá egy díjnyertes mosolyt, had legyen neki is karácsony.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Laurent Delacroix
L.L.G. tanár
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Szer. Szept. 05, 2018 12:49 pm



Miután sikerült beégetnem magamat az üresnek ható kalitkával, igyekeztem jobb irányba terelni a dolgokat. Persze Miss Jégcsap nem könnyítette meg a helyzetemet, mikor a könyvet kezdte el kocogtatni azzal a címszóval, hogy ő most bizony elfoglalt. Ugyan már! Láttam, hogy majdnem kifolyt a szeme a helyéről a könyv miatt, így egy kis lazítás neki sem árthat. Éppen ezért, amint közöltem, hogy mi van a kalitkában, az említett állat elő is bukkant. Én pedig roppantul hálás voltam neki, hogy sikerült előtűnnie, ugyanis nem akartam megvárni, hogy Emmaline ennél is jobban idiótának nézzen miatta.
Elkezdtem neki magyarázni, hogy mi az, amit nyilván ő is tud, majd azt is hozzátettem, hogy képes egy bizonyos időkorláton belül megjósolni a lehetséges eseményeket. Azt már nem akartam neki elmondani, hogy hogyan sikerült elkapnom ezt a kis jószágot, ugyanis nem vetne rám túl jó fényt, ha arról mesélnék, hogyan cserkésztem be valamit, aminek a közelében hülyeségeket és a legváratlanabb dolgokat kell csinálni, nehogy el tudjon menekülni.
Csak nagy szemekkel néztem, ahogy felállt a székéből és így vette szemügyre az állatot. Míg a kalitkát bámulta és gyorsan és mégis alaposan megnéztem őt magamnak, majd cégül ismét visszatereltem a figyelmemet a kalitkára, mielőtt még lebuktam volna.
Örültem neki, hogy nem rázott le fapofát vágva, hogy még meglátja, és át kell gondolnia, hogy belemegy-e a dologba. Ilyen alkalom ritkán adódik az életben, így örültem neki, hogy azt mondta, szeretne élni a dologgal. Bár annak már kevésbé, hogy rákérdezett, mégis honnan és hogy szereztem. De mindent feledtetett velem az a gyönyörű mosoly, amit kaptam tőle. Egy pillanatra még a szám is tátva maradt, de aztán gyorsan magamra találtam és egy kisfiús mosoly kíséretében néztem rá, hogy ismét megszólalhassak.
-Szingapúri tartózkodásom során szereztem. Ott végeztem kutatást a ritka varázslényekkel kapcsolatban, hogy többet megtudhassak róluk, amikor szembe találtam magamat vele. Már akkor is tanárként dolgoztam, csak akkor még a főleg franciák által túlnépesített iskolában, így… mindenképp el akartam hozni magammal. Nehéz volt elkapni, ez tény. A végére úgy éreztem magam, mint egy idióta… de megérte. –küldtem felé egy újabb mosolyt, majd a kalitkában lévő állatra pillantottam.
-És nem kell megköszönnöd. Úgy éreztem, értékelnéd a dolgot és gondoltam, hasznos lehet. Csak kérlek vigyázz rá… ő egy igazi… fauteur de troubles. Öhm… rendbontó, bajkeverő… azt hiszem, így mondják… -vakartam meg a tarkómat bizonytalanul.
-És nálad hagyjam, vagy majd óra előtt beugrasz érte?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmaline Darkbloom
Jóslástan tanárnő
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Pént. Szept. 07, 2018 11:47 am


To: Laurent Delacroix
A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.


Eleinte nem hittem volna, hogy bármi érdekessel szolgálhat, de be kellett ismernem, hogy  a szemiflázs ritka és remek húzás volt a részéről, még az én érdeklődésemet is sikerült vele felkeltenie. Így hát kénytelen voltam őt egy jól megérdemelt mosollyal jutalmazni, amivel szemmel láthatóan alaposan sikerült meglepnem. Elárultam neki, hogy kedvelem ezt az állatot, sokat olvastam róla, de élőben sajnos eddig még sosem volt lehetőségem találkozni vele. Arról faggattam, hogy sikerült elkapnia, elvégre pontosan tisztában voltam vele, hogy micsoda trükkös és körmönfont módszerekre van szükség.
Mesélni kezdett, hogy Szingapúrban akadt rá, amikor ott végzett kutatásokat varázslényekkel kapcsolatban. Azonban az elfogásának részleteibe nem akart beavatni, csak annyit közölt, hogy nehéz volt és a végére totál idiótának érezte magát, de végül is megérte. Nem akartam tovább erről faggatni, elvégre magától is megtartotta volna a bővebb beszámolót, ha úgy érzi, hogy rám tartozik. Laurent elég sokat tud beszélni, így kétlem, hogy pont valami hősi kalandot hagyott volna ki a repertoárjából. Így csak egyszerűen megköszöntem neki, hogy rám gondolt és biztosítottam róla, hogy élni fogok a lehetőséggel.
-Szerintem inkább maradjon nálad, jobb helye lesz. És valójában lehet, hogy célszerűbb lenne, ha az órámra is te hoznád be, persze csak ha belefér az idődbe és nem fáradtság vagy ilyesmi. Majd egyeztetjük, hogy mikor van lyukasórád, amikor nekem nincs. A te állatod, te tudsz vele szót érteni, te ismered a viselkedését. Én semmire se mennék vele, ha egész órán a kalitkája üresnek tűnne, mert nem lenne hajlandó megjelenni a diákjaim előtt. Ezt az égést nem szeretném bevállalni. -fejtettem ki neki a véleményemet ezzel kapcsolatban, remélve, hogy nincs kifogása ellene.
-Egyébként én is szerettem volna kérdezni tőled valamit... vagyis inkább nevezzük kérésnek, az talán pontosabban leírja. -kezdtem bele.
-Ugyan már van egy fekete macskám, de szeretnék mellé valami mást, valami különlegesebbet. Arra gondoltam, hogy talán egy murmánc lenne a legtökéletesebb, viszont elég nehezen lehet csak úgy beszerezni. Reméltem, hogy te esetleg tudnál ebben segíteni. -pillantottam rá reménykedve.
-Viszont... az az igazság, hogy a mintázatlan, a pöttyös, a csíkos változata nem igazán érdekel. Tudom, hogy az a legritkább, de egy ködfoltosat tudnék elképzelni magam mellé. -tettem hozzá némileg bocsánatkérően, elvégre nem elég, hogy ilyesmit akarok kérni tőle, de még elvárom, hogy a legritkább változata legyen. De a többi valahogy nem az én világom.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Laurent Delacroix
L.L.G. tanár
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Kedd Szept. 11, 2018 4:47 pm



Miután sikerült beégetnem magamat az üresnek ható kalitkával, igyekeztem jobb irányba terelni a Miután sikerült meggyőznöm Emmaline-t, hogy nem hülyeségeket beszélek, örömmel vettem tudomásul, hogy szeretne élni a lehetőséggel, miszerint az órájára bevihetné az állatot. Persze ezek mellett őt az is érdekelte, hogy hol és hogyan szereztem, bár én az utóbbit nem akartam részletezni, így is totál gyökérnek érzem magamat a gondolattól.
Így csak annyit osztottam meg vele, hogy egy szingapúri út során tettem rá szert, de ennél többet tényleg nem akartam elmondani. Szerencsére ő sem faggatott, így végül tényleg arra terelődött a szó, ami az ő szempontjából nyilván a lényeg volt. Az órája és az, hogy nála legyen-e ez a szeleburdi és eléggé nagyképű jószág, vagy inkább én vigyázzak rá, amíg be nem akarja vinni az órára.
Elmondta, hogy jobbnak véli, ha nálam marad, illetve azt is egészen jó ötletnek találta, hogy menjek be én is majd hozzá, hátha én jobban rá tudom venni a Szemiflázst, ami idő közben megint eltűnt, hogy előbukkanjon. Te aztán jó reklám vagy az ember bájának, mit ne mondjak…
-Szívesen bemegyek majd, persze. Csak majd áruld el, melyik évfolyam órájára akarod bevinni és úgy keresünk időpontot. –küldtem felé egy mosolyt, együttműködésünk megpecsételésének érdekében.
Végül aztán csak nagy szemekkel, érdeklődve és kissé talán meglepetten néztem rá, mikor közölte, hogy ő is beszélni akart velem, mert lenne egy kérdése, ami inkább kérés, ha pontosan akarunk fogalmazni- Csendben, türelmesen hallgattam végig azt, ahogy felvázolta, mit is szeretne pontosan. Egy murmáncot akart beszerezni magának, vagyis inkább beszereztetni. Velem. Laurent Delacroix Emmaline Darkbloom segítségére lehet valamiben, amire a nő kérte meg. Wow! Ezt sosem hittem volna róla.
-Igen, valóban ritka dolgot kérsz, de van egy tenyésztő haverom, aki ilyenekkel seftel… izé. Khm… kereskedik. Szívesen szerzek neked egyet ingyen, ha… -húztam aztán egy lehengerlő, kisfiús mosolyra az ajkaimat, hogy így nézhessek végig rajta, majd a tekintetemet visszavezettem a szemeire, hogy így szólalhassak meg ismét.
-Megiszol velem valamit Roxmorts-ban. A diákoknak kellenek majd a kísérő tanárok, én pedig türelmes ember vagyok, Emma. Kivárom, míg igent mondasz. –küldtem felé egy újabb mosolyt. Mondjuk, ha nemet mond is szerzek neki egyet, de az mellékes.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmaline Darkbloom
Jóslástan tanárnő
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Szer. Szept. 12, 2018 7:22 am


To: Laurent Delacroix
A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.


Felvázoltam az elképzelésemet Laurent-nak arról, hogy talán jobb lenne, ha majd alkalom adtán ő maga hozná be a különleges állatot az órámra, elvégre ő mégiscsak jobban ért hozzá, mint én. Nem volt kifogása ez ellen, mindössze annyit kért, hogy majd találjam ki, hogy melyik osztályt akarom meglepni vele, és az alapján tudjuk majd egyeztetni az órarendünket. De elvileg nem lehet ütközés sehol, ugyanis a legtöbb esetben a jóslástan a számmisztikával van párban, az pedig Lucretia tantárgya.
-Még én sem tudom, hogy melyik évfolyamot választom, elvégre nem mindennapi jelenség egy Szemiflázs a jóslástan órákon. Ez rendhagyó dolog, így... Talán az lenne a legjobb, ha minden csoporttal beadandót iratnék, és akik a legjobb átlaggal teljesítenek, ők kapják meg a... jutalmat. -gondolkodtam el hangosan.
-Ez korrekt így, nem? -végül is érdekelt a véleménye, az ő könnyed és energikus lelkivilága valahol közelebb állt a diákokhoz, így biztosan képes az ő szemükkel is látni a dolgokat.
Kicsit homlok ráncolva hallgattam, ahogy arról beszélt, hogy egy tenyésztő haverja ilyenekkel seftel, és akár ingyen is szívesen szerez, ha...
Tudhattam volna, hogy nem bírja ki és akar majd cserébe valamit. Persze nem arról van szó, hogy ne akarnék fizetni az állatért, elvégre mindennek ára van, de jobb szeretem, ha azt galleonban mérik, nem pedig valami másban. Talán mégsem volt jó ötlet épp Delacroix-hoz fordulni. Felvont szemöldökkel és karba font kézzel méregettem, mikor felvázolta, hogy igyak meg vele valamit Roxmortsban. Türelmes ember, aki kivárja, hogy igent mondjak, elvégre a diákoknak kellenek majd kísérőtanárok, és akár mi ketten is lehetnének azok, így meg lehetne ejteni azt az iszogatást.
Kapásból rá akartam vágni, hogy nem, de legbelül valahol valamiért bejött Laurent szemtelen merészsége. Így inkább csak diplomatikusan gondterhelt és elgondolkodó képet vágtam amolyan "hát nem is tudom" nézéssel fűszerezve.
-Nem szeretnék kísérő tanár lenni... nem bírom, amikor enyém a felelősség a gyerekekért. Az éjszakai őrjáratban is ez idegesít a legjobban. Engem ne akarjanak néhány szabályszegő diák miatt meghúzkodni, mert csak a fél szememet tartottam rajtuk. -osztottam meg vele az ezzel kapcsolatos nézeteimet, hogy még véletlenül sincsenek ilyen ambícióim, és talán jobb lenne, ha neki sem lennének. McGalagony és a hozzá hasonló tapasztalt, kötélidegzetű tanárok ezerszer alkalmasabbak erre a feladatra.
-Ezen még gondolkodnom kell, elvégre túlságosan is értékesnek tűnik az "igen"-em annak fényében, hogy cserébe ingyen kaphatok egy ilyen lényt. Előbb legyen meg az a ritka murmánc, utána visszatérhetünk az italra. Ha tartod a szavad, akkor én is elfogadom a meghívást, de előre nem bocsátkoznék könnyelmű ígéretekbe. Megfelel így, vagy mondjak szimplán nemet?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Laurent Delacroix
L.L.G. tanár
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Hétf. Szept. 17, 2018 1:53 pm



-Dolgozatra kényszeríteni a diákokat a jutalom igazán kecsegtető gondolatával?  –sóhajtottam színpadiasan, miközben a mellkasomhoz kaptam a kezeimet, megszorítva a felsőmet, mintha csak szívrohamot kaptam volna még a gondolattól is.
-De, egyébként jogos! Csak mivel gondolom, évfolyamonként nehezedik az anyag, úgy válassz, hogy ne legyen túl nagy a szintbeli különbség, mert így lehet, hogy az alsóbb évfolyamosok simán jobban teljesítenének.  –küldtem felé immár egy hatalmas, széles mosolyt, ahogy megláttam az arcát. Szegény, annyira más világ, mint én, hogy biztosan az agyára fogok még menni, pedig nem terveztem békén hagyni, amíg legalább a barátjának nem tudhatom magamat. Ha Lucretia kedveli, akkor biztosan okkal teszi, így én is meg akarom ismerni.
Így a kérésére elmondtam neki, hogy szerzek neki egy murmáncot, tök ingyen, ha eljön velem Roxmorts-ba, mint kísérő tanár és akkor majd megiszunk együtt valamit. Persze tudtam, hogy nem lesz ilyen egyszerű, ahogy azt is, hogy ha nemet mondd is szerzek neki egy ilyen állatot, elvégre ki vagyok én, hogy megfosszam attól, amit akart. De nem én lennék, ha nem próbáltam volna meg hasznot húzni a dologból, így muszáj volt felvetnem az ötletet. Persze igazam lett és gondterhelt, meg elgondolkozó arcot vágott, ami szerintem csak művi volt, de hát az ő dolga, hogy akar-e egy kicsit kikapcsolni, vagy sem. Persze örültem volna az igenlő válasznak, de tőle nem is számítottam másra.
-Az a te bajod, hogy nem tudsz lazítani. Ha arra kérnélek, hogy akkor úgy találkozz velem, mint nem kísérő tanár, hanem csak ruccanjunk ki, amikor közös lyukasóránk van, akkor sem mennél bele. Félsz tőlem?  –néztem rá kérdőn és kissé talán szomorúan. Én tényleg szerettem volna vele időt tölteni, jobban megismerni, hogy Lucretia miért lett vele ennyire jóban, hisz ha valaki, akkor ő biztosan nem a külső alapján ítél. Denevér tanár úrral is jóban lett, pedig senkinek sem sikerül azzal a fazonnal két szónál többet váltania, ahogy Piton női megfelelőjével sem. Hewitt gyönyörű és szívesen szórakoztatnám, de hát… ő is körülbelül annyira volt lelkes a személyem iránt, mint egy zsák krumpli. Ezek a nők!
-Hmm… legyen. Bár igazából ez így nem fair. Mert ha egy ködfoltos példányt szerzek és mondjuk a bundája egy fél árnyalattal világosabb is mondhatsz nemet nekem… de te tudod. Csak azt nem, hogy mit hagysz ki.  –fordítottam magam felé a hüvelykujjaimat, egy díjnyertes mosolyt villantva felé.
-Kíváncsi vagyok, hogy milyen vagy igazából… -vontam meg a vállamat egyszerűen, majd felkaptam a kalitkát és belevágtam a táskámba, hogy ne az asztalon éktelenkedjen.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Emmaline Darkbloom
Jóslástan tanárnő
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   Hétf. Szept. 17, 2018 8:46 pm


To: Laurent Delacroix
A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében.


-Kényszeríteni? Ez egy iskola... és különben is. Valamit valamiért. És nem dolgozat, hanem beadandó. Az utóbbi egyszerűbb, ha valaki jóban van a könyvtárral. -vontam meg a vállamat a megjátszott szívrohama láttán. Mindjárt sejtettem, hogy ő amolyan tipikus diákpárti, aki pontosan ugyanannyira utálja most is a dolgozatok gondolatát, mint tanuló korában.
-Ebben igazad van. Igyekszem majd egyforma nehézségi szintre kitalálni. Talán az lenne a legjobb, ha ugyanarról a témáról kellene gyűjtenie minden évfolyamnak, ami nincs benne egyikük tananyagában sem, és akkor teljes mértékben egyenlőek az esélyek, elvégre a beadandó nagy része csak gyűjtőmunka. -tűnődtem el ezen egy pillanatig.

Azzal a kéréssel fordultam hozzá, hogy talán segíthetne szerezni egy murmáncot, ami ellen nem is volt kifogása, viszont cserébe azt szerette volna, ha megiszok vele valamit Roxmortsban, akár egy iskolai kirándulás keretén belül is. Felvázoltam neki, hogy én nem szeretnék kísérő tanár lenni, és azt is kifejtettem, hogy miért, és hogy mennyire nem bírom az ilyesmivel járó felelősséget. A saját olvasatomban tehát nem utasítottam el őt, mindössze egy diplomatikus talánt sikerült összehoznom, ami még mindig több, mint a semmi, elvégre egyszerűen rávághattam volna egy könyörtelen nemet is. Láthatóan ő azonban nehezen viselte, hogy nem ugrottam rögtön lelkesen a nyakába az ötlete hallatán. Szinte már megsajnáltam, de tartani akartam magam az elveimhez, miszerint jobb, ha távol tartom magam mindenkitől, ebben az évben már úgyis tettem egy kivételt Lucretia személyében, kettő már túlságosan is rizikós lenne.
-Nem félek tőled. Talán inkább neked kellene... -néztem rá összeszűkült szemekkel.
-Nézd, nem ellened irányul. Legyen elég annyi, hogy nem ismerkedek, nem barátkozok, nem kötődök senkihez. Ha mégis megteszem, az illető általában meghal, ezt az élményt pedig nem kívánom senkinek, így neked sem. -foglaltam össze röviden és tömören, mintha csak a vasárnapi ebédről lenne szó, mielőtt még személyeskedésnek venné. Mást sem tüntetek ki a figyelmemmel, nem csak őt, és ehhez ragaszkodom. Már épp eleget csalódtam és szenvedtek miattam mások.
Annyi engedményt tettem, hogy ha megkapom tőle a beígért murmáncot, akkor elfogadom az italozós meghívását, kizárólag idegesítő, szabályszegő diákok nélkül. Ezt keserű szájízzel ugyan, de hajlandó volt elfogadni, bár nem tartotta fair ajánlatnak, ugyanis szerinte bármibe beleköthetek majd, és arra hivatkozva sztornózhatom a kis alkunkat.
-Azt mondod, érdekel, hogy milyen vagyok igazából, de közben te már eldöntötted. Simán azt feltételezed rólam, hogy valami mondvacsinált dologgal majd kihátrálok a megbeszéltek alól. Hát nem! Tartani szoktam a szavamat, és inkább hálás vagyok, ha valaki megtesz nekem valamit, mintsem mániákusan kötözködő. -küldtem felé egy gyilkos pillantást, majd megvártam, hogy a szemiflázs kalitkáját a táskájába süllyessze, hogy aztán elé léphessek.
-De ha neked ez ennyire fontos, akkor menjünk most! Még van idő a lyukasóránkból, bőven megfordulunk. -vontam fel az egyik szemöldökömet, megengedve magamnak egy cinkos félmosolyt. De ha már félúton fűbe harap, nem vállalok felelősséget. Hagytam neki egy kis időt, hogy megeméssze a hallottakat, amíg én a könyvemet az egyik fiókba pakoltam, majd elindultam a tanári ajtaja felé.
-Nehogy rád kelljen várni, "főnyeremény" Delacroix. -utaltam itt az előbbi önelégült kijelentésére, miszerint nem tudhatom, hogy mit veszítek. Leginkább olyan, mintha az egyik legpimaszabb diákom lenne, nem pedig a kollégám.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Make up your mind - {Laurent&Lina}   

Vissza az elejére Go down
 
Make up your mind - {Laurent&Lina}
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Csapat/Játékos/Mesélő Kereső

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Avada Kedavra :: Tekergők Térképe :: Roxfort :: I. emelet :: Tanári szoba-
Ugrás: