Harry Potter Frpg
 
HomeKeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 What can I do for you? -Perselus & Lucretia

Go down 
SzerzőÜzenet
Lucretia C. Coliander
Roxfort igazgatónője
avatar

: :

TémanyitásTárgy: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Hétf. Jún. 25, 2018 8:46 pm



Az igazgatói irodában függő Dumbledore festmény szerint illene végre nekiülnöm a tanévnyitó beszédemnek, mert a helyzetemet tekintve, szükségem lesz valami hatásos belépőre. Hát... ezzel akár még egyet is értettem volna, de valójában elképzelésem sincs róla, hogy mit mondhatnék a diákoknak, vagy épp a többi tanárnak a jól megszokott papírformán kívül. Bármennyire is hidegen hagyott mások véleménye, mégis aggodalmat éreztem. Azt nagyon szívesen ecsetelem, hogy mikor kell visszatérniük a hálókörleteikbe, nem léphetnek a Tiltott Rengetegbe, hallgassanak a prefektusokra, vigyázzanak a Fúria fűzzel, és hogy melyik tantárgy az idén kihez tartozik, aztán majd a Teszlek Süveg szépen teszi a dolgát, mikor beosztja a gólyákat a megfelelő házba. De ennél többet nem akartam szerepelgetni. Így is bőven sokkoló lesz, hogy Piton és Hewitt a tanári kar tagjai, különösen azoknak, akikhez még csak pletyka szinten sem jutott el a nem elhanyagolható információ.
Tisztában voltam a ténnyel, hogy gyűlölködő pillantásokat fogok majd kapni, amiért látszólag kitúrtam McGalagonyt az igazgatói székből, holott mindenki rá számított, és őt hajlandóak lettek volna elfogadni Albus utódjaként. Ellentétben velem. Kíváncsi lettem volna, hogy vajon Minerva a lelke mélyén mit gondolhat a kialakult helyzetről, de jobb volt nem bolygatni az alvó oroszlánt. Kívülről keménynek és udvariasnak mutatta magát, mint amilyen korábban is volt, de biztosan ő sem így képzelte a saját és az iskola jövőjét. Főleg úgy, hogy számára én csak egy idegen voltam, míg jómagam évek óta testközelből figyelhettem meg minden rezdülését.
Végül vonakodva ugyan, de mégiscsak hajlandóságot mutattam arra, hogy megírjak valami szösszenetet. Vagyis... a szándék megvolt. De a fennkölt és megváltást hozó szavak helyett csak firkálmányok és értelmetlen tintapacák kerültek a pergamenekre, amin kicsit kezdtem felhúzni magam. Nem nekem való az ilyesmi. Idegesen fújtam ki a levegőt, amitől az összegyűrt papírok egy része a padlót célozta meg új tartózkodási helyéül. Legszívesebben felgyújtottam volna őket, de az utolsó pillanatban egy tompa, ám mégis határozott kopogás megmentette az életüket.
-Jöjjön csak be. -szóltam kissé elfásult hangon. Fogalmam sem volt, hogy kinek ért véget ideje korán a nyár. Meglepődve konstatáltam, hogy Perselus Piton volt a rejtélyes látogató.
-Mit tehetek magáért? -néztem rá felvont szemöldökkel, arrébb hessegetve pár papírgalacsint egy hanyag pálcamozdulattal. Gondolom nem takarítani jött.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Szer. Jún. 27, 2018 10:40 am



A nyár utolsó időszakát az iskola falain belül töltöttem, hisz nem szokásom hosszan elidőzni az otthonomban. Ami azt illeti, kedvelem a magányt, a csendet, a sötétséget, mégis… az elmúlt időszak miatt, amit átéltünk, inkább tudtam magam a Roxfort falain belül, mint máshol. A nyár folyamán lefolytattak egy tárgyalást az ügyemben, de ott sem voltam jelen, hisz nem akartam azt, hogy ujjal mutogassanak rám, holott senki sem tudta a teljes igazságot, de nem is különösebben foglalkoztatott. Nem akartam megfelelni az ostoba társadalomnak, nem akartam hős sem lenni. Én a háttérben meghúzódó, sötét alak vagyok, akinek a szerepéről nem is kell tudnia senkinek.
Kicsit furcsálltam, hogy az új igazgató kiállt mellettem, és nem tudtam, miért. Roppantul idegesített az a nő, bár… valamilyen szinten pedig képtelen voltam rá haragudni. És hogy miért? Akárhányszor megláttam, a szemeibe néztem… eszembe jutott róla... Lily. Vörös haj, fehér bőr, zöld szemek és… az a törékeny szépség, ami mindkettőjükben megvan… vagyis… egyikükben csak volt.
De már lassan a saját, logikátlan és hozzám nem illő gondolataim kergettek az őrületbe, így elindultam az igazgatói iroda felé. Amint megálltam az ajtó előtt, kissé elbizonytalanodtam, majd végül mégis felemeltem a kezemet, hogy egy határozott, erős, jól hallható kopogás kíséretében jelezzem, itt vagyok és beszélni kívánok iskolánk új tagjával, aki, furcsa módon, kiütötte McGalagony-t is a helyéről, pedig mindenki biztos volt benne, hogy ő lesz Dumbledore utódja, még jó magam is.
Amint meghallottam az utat engedő szót, kinyitottam az ajtót magam előtt, és tőlem megszokott higgadtsággal és teljes mértékben faarccal sétáltam be.
-Elnézést a zavarásért, Miss Coliander, de beszélnünk kell. –jegyeztem meg a dolgot, a szanaszét heverő papírokra pillantva, mire a szemöldököm az égbe szökött, de inkább nem foglalkoztam vele tovább.
-A visszavételemről és a tárgyalásom menetéről lenne szó, mivel nem értem, mi érdeke fűződik hozzá, hogy itt legyek… -jegyeztem meg hűvösen. Ha ő is akar valamit azért cserébe, mert kedves volt velem és munkát kínált, új esélyt, akkor azt hiszem, most fogok felmondani. Több igazgatót nem ölök, több sötét mágust nem szolgálok, több életet nem veszek el, többé nem leszek senki bábja, aki elvégzi a piszkos munkát. Kedveltem Albus-t, de azért… mindennek van határa. Nem számít, ki mennyire szépen mosolyog vagy néz rám. Én már csak… tanítani akarok…

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucretia C. Coliander
Roxfort igazgatónője
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Szer. Jún. 27, 2018 1:57 pm



Mire nagy nehezen rászántam magam a tanévnyitó szónoklat megírására, valaki kopogtatott az iroda ajtaján, pedig tudtommal nem vártam senkit, és amúgy sem voltam túlzottan népszerű, hogy látogatóim legyenek. Mondhattam volna, hogy épp megzavartak valamilyen elmélyült tevékenység közben, de egyáltalán nem bántam, hogy nem kellett tovább az idegeimet őrölnöm a betűvetéssel. Értetlenül meredtem az ajtó irányába, majd végül bárki is legyen az, engedélyt adtam neki a belépésre. Perselus Piton állt velem szemben, akinek a jelenlétével nem igazán tudtam mit kezdeni, de abban biztos voltam, hogy nem ok nélkül bukkant fel nálam. Automatikusan arrébb suhintottam néhány összegyűrt pergament, hogy aztán végérvényesen neki szentelhessem a figyelmemet, miután nyomatékosította bennem szavaival is, hogy beszélnie kell velem. Elég komolyan hangzott ahhoz, hogy már előre utáljam ezt a társalgást. A tekintete egy pillanatra a földön lévő papírokra siklott, de csak nem kérdezett rá. Talán jobb is így. Enélkül is eléggé utáltam az évnyitó ünnepség gondolatát, nem kell, hogy még ennek tetejébe megajándékozzon valami elmés eszmefuttatással. A jó tanácsokkal tele van a padlás.
Felkeltem hát az íróasztaltól, egyik kezemmel annak lapjára támaszkodva, jelezvén, hogy hallgatom őt. Nem tétovázott, rögtön a lényegre is tért. Az érdekelte, hogy mégis mi érdekem fűződik ahhoz, hogy visszavettem őt, és hogy a tárgyalásokon is kezeskedtem érte. Jobbnak láttam nem azzal indítani, hogy Dumbledore végakarata volt. Nem lett volna túl okos húzás a részemről, ugyanis az én szemszögemből nem úgy tűnt, mintha Albus olyan nagyon kedves és megértő lett volna vele, sokkal inkább nevezném haszonlesőnek a párosukat. Ami persze egyfelől érthető, másfelől viszont egy visszataszító színjáték volt.
-Azért vettem vissza, mert... -itt egy pillanatra össze kellett szednem a gondolataimat, hogy ne legyenek túl kuszák. Annyi indokom volt rá, hogy hirtelen nem is tudtam, hogy mivel kezdjek, és persze, hogy mi az, amiről neki feltétlenül tudnia kell, és mi az, amiről nem.
-Az okok nem fontossági sorrendben lesznek, mielőtt még belelátna valamit. -nem akartam lehetőséget adni neki, hogy "szóval csak azért kellettem, mert...". Nem szimplán.
-Lumpsluck professzor nem vállalta a bájitaltan további okítását, teljesen új embert pedig nem lett volna célszerű idehoznom és félő, hogy nem is nagyon tolongtak volna érte. -kezdtem bele végül.
-Nem a tantárgy miatt, hanem az iskolában történtek miatt. Túl sok közünk van Voldemorthoz, a halálfalóival még az iskolát is megszállta, így érthető, ha nem tartanak minket a legbiztonságosabb intézménynek. Rengeteg felvételi levelünkre elutasító volt a válasz. A Durmstrangban és a Beauxbatonsban ennek hála nagyobb lett a jelentkezők aránya, mint a korábbi években. -sóhajtottam lemondóan. Ez elég szomorú tény, de ha az idei tanévet sikerrel kihúzzuk, akkor jövőre újra többen leszünk majd. A megjegyzésemet nem neki címeztem, azzal a felütéssel, hogy ő is részt vett a sötétség uralmában. Nem vagyok kicsinyes és ismerem a történetét is.
-A Mardekár-ház vezetői posztjára végképp nem találtam volna senkit, sem egy újonc, sem a már meglévő állomány tagjai nem kívántak volna élni ezzel a lehetőséggel. És egyébként is. Maga legalább fegyelmezni tudja őket, kétlem, hogy ez sokaknak menne. -ez sem volt elhanyagolható szempont.
-Illetve szükségem volt magára, hogy a Roxfortba csábíthassam Lara Hewitt-ot. És ha nem maradna az iskolában, Perselus, akkor a nő sem. -nem biztos, hogy épp ezt akarta hallani tőlem, de azért sejthette. Egy alap igazsággal szolgálnom kellett neki, hogy ne vádolhasson meg azzal, hogy hazugságokkal akarom kiszúrni a szemét.
-A tárgyalással kapcsolatban mit szeretne megtudni? -arról is biztosan tudok valami csinos kis történetet kerekíteni.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Csüt. Jún. 28, 2018 10:52 am



Mivel már a saját gondolataim kergettek az őrület határára, így elhatároztam, hogy felkeresem az új igazgatót. Lucretia C. Coliander. A nő már az érkezésével kivívta sokak szemében az ellenérzést, hisz a Minisztérium jelölte ki őt a posztra, félresöpörve ezzel a tanárok és diákok nagy részének akaratát, miszerint McGalagony legyen Albus utódja. Igazság szerint engem már nem érdekel az ilyesfajta sértődöttség. Mindenki tegye a dolgát, senki ne hozzon be idegen embereket az iskola falain belülre, főleg ne egy régi Volt-nincs szekrény segítségével, és ne engedjenek a közelembe egy óriási mérges kígyót. Nem vágyom közelebbi ismeretségre velük, ahogy a tanárokkal és a diákokkal sem. Elvállaltam, hogy visszajövök, hogy tanítok, vezetem a Mardekár-házat és… elviselem a gúnyos szavakat, de ennyi.
Amint elértem az igazgató irodáját, kis habozás után végül bekopogtam, és amint megkaptam az engedélyt, be is léptem rajta.
Az igazgatónő szemmel láthatóan nagyon el volt foglalva, mivel minden felé összegyűrt papírok hevertek, amire én ugyan vetettem egy pillantást, de nem kívántam kommentálni az eseményeket. Nem különösebben foglalkoztatott, hisz nem azért jöttem, hogy szónoklattant tanítsak neki, majd megoldja maga, ha akarja. Vagy kér segítséget Dumbledore portréjától, aki szemmel láthatóan nem volt elragadtatva attól, hogy betévedtem. Végül aztán kifújtam a levegőt és belekezdtem a kis mondanivalómba.
Amint a nő felállt az asztaláról, tenyerét a lapjára helyezve, némán figyeltem a történéseket, míg végül szólásra nem nyitotta a száját.
Felvont szemöldökkel hallgattam végig minden szót, melyek gondosan elhelyezett, nem fontossági sorrendet követve hagyták el az ajkait. Furcsán hangzott ez a sok magyarázás, de nem akartam belekötni, viszont az utolsó mondatára kissé megrándult az alsó ajkam.
-Értem. Szóval rengeteg szempontot figyelembe vett, amikor az amúgy is siralmas hírnevén tovább rontott az én és Hewitt professzor felvételével és alkalmazásával… -vettem tudomásul a dolgot.
-De ha már szóba hozta a nőt… miért is olyan fontos, hogy ő itt legyen? Kivételes boszorkány, de... miért pont ő? –kérdeztem rá a dologra, majd amint a tárgyalással kapcsolatos kíváncsiságomra terelődött a szó, ismét megszólaltam.
-Hogy sikerült elérnie, hogy felmentsenek a vádak alól… megint? És hogy tudta kiharcolni, hogy újra taníthassak az iskola falain belül?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucretia C. Coliander
Roxfort igazgatónője
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Csüt. Jún. 28, 2018 3:38 pm



Piton tudni akarta, hogy mégis miért vettem vissza őt az iskolába a történtek után, én pedig igyekeztem kifejteni neki, már amennyi rá tartozott, mert nem kívántam minden apró részletet megosztani vele. Nem az ő dolga egyrészt, másrészt felőlem Dumbledore bízhatott benne, de nekem nincsenek ütőkártyáim vele szemben, és nem is vagyok a zsarolás híve, ellentétben egyesekkel. Kellett egy bájitaltanár, Lumpsluck nem vállalta. Kellett egy Mardekár-ház vezető, nem igen tolongtak a posztra. De persze nem ez volt a legfontosabb oka annak, hogy a Roxfortban akartam tudni. Az egész történet kulcsa Lara Hewitt volt, aki régen maga is a Roxfortban tanult, és Albus szerint jóban voltak Pitonnal. Azt akartam, hogy a nő az iskolába jöjjön tanítani, a kastély falain belül tartózkodjon, ahol az ellenőrzésem és a megfigyelésem alatt tarthatom. De azt is tudtam, hogy én nem kereshetem fel őt csak úgy egy állásajánlattal, szerintem még csak meg se fontolta volna. Olyan ember kellett, aki fontos neki, akiben megbízik. Perselus Piton, egy régi jó ismerős a múltból, aki majd a Roxforthoz kötheti.
Szinte már gúnyosan gratulált a kiváló húzásomhoz, hogy csak én lehetek annyira ostoba, hogy az amúgy is borzalmas hírnevemet tovább rontom azzal, hogy nem elég, hogy őt visszaveszem, de még ennek tetejébe ide hozok egy másik egykori halálfalót. Hát így elmondva valóban nem hangzik túl logikusan, de elég, ha én értem.
-Tudja, nem igazán érdekel a hírnevem. Nekem nem célom, hogy felül akarjam múlni Dumbledore-t, és az évszázad igazgatója legyek, vagy hogy a diákok és az itt dolgozók megkedveljenek. Pusztán a munkámat akarom végezni, és megvédeni mindenkit, aki a Roxfort birtokán tartózkodik. Ehhez pedig sokszor fájó döntéseket kell hozni. -fejtettem ki neki az álláspontomat, ha már így szóba került. Ezek után persze érdekelni kezdte, hogy miért is olyan fontos, hogy Hewitt itt legyen. Tisztában van a nő képességeivel, de attól még érdekesnek tartja, hogy pont rá esett a választásom.
-Arra a válaszra kíváncsi, amivel mindketten elégedettek vagyunk, vagy komolyan azt szeretné, ha beavatnám? -néztem rá felvont szemöldökkel. Van egy általános válaszom, amivel leszerelhetem a kérdezősködőket, és van egy bonyolultabb része a dolgoknak, amivel nem szívesen terhelném. Kár volna kiadnom ezt az információt olyasvalakinek, akit csak felszínesen ismerek. És azt gondolná az ember, hogy elege volt a titkos háttérmunkákból, amikkel Dumbledore folyamatosan traktálta.
-A diplomatikus válaszom az, hogy a barátja volt az egyetlen halálfaló, aki nyíltan szembeszállt Voldemorttal, és nem azért csatlakozott hozzá, hogy a seregét erősítse. Ha valakit, akkor őt ez a lépés igazán alkalmassá teszi arra, hogy a fekete mágia elleni küzdelmet okítsa. Gondolom ebben egyetért. -majd meghagytam neki a lehetőséget arra, hogy kifejtse, mire kíváncsi a tárgyalásával kapcsolatban, hisz mikor beviharzott, az elsők közt szerepelt a tudnivalók listáján.
-Nagyon sok kapcsolatom van a Minisztériumban, amivel elérhettem, hogy felmentsék a felsorolt vádpontok alól. És azzal az egybegyűltek is egyetértettek, hogy inkább legyen a Roxfortban, mint a látókörünkön kívül. -nagyjából ez az igazság, és ezzel mindkét kérdésére választ is adtam.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Vas. Júl. 01, 2018 8:43 am



Igyekeztem megtudni Lucretia-tól, hogy miért vett vissza az iskola falain belülre, holott pontosan tudta, hogy mit vállal ezzel. Ő pedig készségesen beavatott, a szerintem igen csak, fél igazságba. Elmondta ugyanis, hogy kellett egy bájitaltanár, de Lumpsluck professzor ezt nem volt hajlandó ismét elvállalni, mások pedig nem igen tolongtak azért, hogy itt taníthassanak. És persze a Mardekár-ház sem a legnépszerűbb, nyilván nem véletlenül, így arra is én voltam az egyetlen értelmes jelölt, akitől a diákjai még félnek is. Persze valahol hízelgőek voltak a szavai, de nem voltam annyira bolond, hogy elhiggyek mindent, amit ez a nő állít. Hiába az igéző, zöld szemek, a vörös haj, fehér bőr... nem akartam bedőlni neki, hisz fogalmam sem volt, hogy mit akarhat tőlem ezen felül. De aztán megemlítette Lara-t, mint indokot, nekem pedig azonnal megenyhült egy kicsit a szívem, még akkor is, ha ezt magam sem hittem volna. Ő fontos volt nekem, ráadásul miattam állt Halálfalónak, így... valamilyen szinten felelősséggel tartoztam érte és a sorsáért. És nem bántam, ha lesz egy ember, aitől nem fog el a hányinger, ha csak rám néz.
Végül persze gratuláltam neki a csodás és elmés teljesítményért, miszerint engem visszavett ide, majd még Lara-t is felvette új tanárként, aki bár kevésbé ismert és nem járt az Azkaban közelében sem, akkor is egy ex-halálfaló. Így összefoglalva nem hangzik túl átgondoltan és remélem ebben ő is egyetért velem.
-Ez dicséretes, ugyan akkor azt hiszem, igazán nagy felelőtlenség is. Bár jómagam sem vagyok a diákság kedvence és őszintén szólva, nem is akarok, igazgatóként mégis csak figyelnie kellene erre. Umbridge óta a diákok gyűlölik a Minisztériumot és a tanárok sem rajonganak érte... -jegyeztem meg a dolgot egyszerűen, majd visszatértem egykori háztársam és legjobb barátom, Lara Hewitt ügyére, aki általam lett behozva az iskola falain belülre.
-Először halljuk a diplomatikus válaszát, amiről mindketten tudjuk, hogy úgysem hiszem el. -sóhajtottam egyet, miközben végig a szemeibe bámultam, hogy biztos legyen abban, nem vagyok hajlandó tágítani.
Érdeklődve hallgattam végig azt, amit előadott nekem, hogy ő az egyetlen, aki nem azért csatlakozott Voldemorthoz, hogy szolgálja őt, hanem azért, hogy szembeszálljon vele, belülről. Ebben egyet is értettem vele, hisz Lara erős, bátor és vakmerő, és mellette minden jellemvonása megvan ahhoz, hogy ezt a tárgyat taníthassa.
-Igen, egyetértek. És megelégszem ezzel a válasszal... egyelőre. -zártam rövidre az új tanárunkról való diskurálást, hisz valahogy nem volt kedvem azon agyalni, hogy megint mibe keveredhetnék bele és mibe nem.
Végül áttértünk a tárgyalásomra, amiről megtudtam, hogy sok kapcsolata van a Minisztériumban, így azokkal elérhette, hogy tisztázva legyek.
-Szóval inkább legyek a maga felügyelete alatt, mint szabadon... -ismételtem meg a dolgot, mint aki nem is érti, miért akarják ezt, pedig igazából nagyon is.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucretia C. Coliander
Roxfort igazgatónője
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Vas. Júl. 01, 2018 1:57 pm



Piton nem igazán értette a logikát abban, hogy miért vettem vissza őt és Hewittot a roxforti alkalmazottak közé, mikor enélkül sem voltam közkedvelt az újonnan szerzett pozíciómban. Teljes mértékben megértettem, hogy mire akart ezzel célozni, és nem is állt szándékomban eltitkolni előtte, hogy nem ok nélkül vannak itt. Kifejtettem neki, hogy nem érdekel a hírnevem, és nem akarom túlszárnyalni Dumbledoret sem, egyszerűen csak a saját módszereimmel óhajtom megvédeni a birtok lakóit. Szerinte azonban óvatosabbnak és megfontoltabbnak kellene lennem, mert a diákok támogatása sohasem árthat. Umbridge után érthetően bizalmatlanok a minisztériumi küldöttekkel, így én is erre a sorsra jutottam, lényegtelen, hogy rászolgáltam-e vagy sem.
-Pusztán azért, mert a Minisztérium nevezett ki az iskola élére, még nem jelenti azt, hogy bele akarnak szólni rajtam keresztül az itteni ügyekbe, abba nem mentem volna bele. Nem vagyok és nem is leszek senki bábja sem. És azt se felejtsük el, hogy már nem Caramel a Mágiaügyi Miniszter, így nem egy paranoiás dönt a sorsunk felett. De nem akarom meggyőzni az igazamról. -persze értékelem a nem létező aggodalmát, de ahogy neki, úgy nekem sem célom megkedveltetni magam a diákokkal vagy a tanárokkal, talán még csak nem is kell itt hosszútávon berendezkednem, elvégre ez nem az én álmom volt. Eddig is magányosan végeztem a munkámat, mindenféle pozitív visszajelzés nélkül, nem most fogom elkezdeni hiányolni a népszerűséget. Sajnos nekem "magasztosabb" céljaim vannak, mint az üres kedveskedő fecsegés.
Ha már szóba került Hewitt, tudni akarta, hogy miért ragaszkodtam hozzá minden áron. Felvetettem neki a lehetőségét annak, hogy megtudja az igazat, de éreztettem vele, hogy inkább ne akarjon a szükségesnél jobban belekeveredni, így készültem egy fél igazságot tartalmazó diplomatikus válasszal a számára. Elfogadta, és elmondása szerint egyelőre megelégedett ezzel.
-Egyelőre? -kérdeztem vissza egy hitetlen mosoly kíséretében. Valahol mégsem bírja megállni, hogy ne akarja látni az összefüggéseket bizonyos dolgok között. Dumbledore túlságosan bevonta mindenbe és mellette hozzászokhatott  a mindentudás hatalmához.
-Mint már mondtam, nem Albus vagyok, aki másokkal végezteti a piszkos munkát. Talán mindenkinek jobb, ha kimarad belőle. -tűnt el aztán a mosoly az arcomról, és egy pillanatig gondterheltség futott át rajta. Hagytam aztán, hogy a tárgyalásáról és a felmentéséről kérdezzen, amit csak akar. A válaszom roppant egyszerűen kimerült annyiban, hogy nagyon sok kapcsolatom van, így el tudtam érni, amit akartam. Neki láthatóan leginkább csak az a rész nem tetszett, hogy a bizottság tagjai szerint jobb, ha az iskola falain belül megfigyelés alatt tarthatjuk, mint ha a látókörünkön kívül lenne. Ezt szóvá is tette, ugyan nem ilyen megfogalmazásban, de a hangsúly a színtelennek ható megnyilvánulás mögött ezt engedte sugalni. Főleg, hogy ő szabadságként definiálta a Roxforton kívüli életet. Most rajtam volt a sor, hogy ne eresszem a tekintetét, jelezvén, hogy hihet nekem, nincs okom félrevezetni őt.
-Ez csak az ő álláspontjuk, nem az enyém. Szükségem van magára Lara miatt, de bármikor elmehet, ha úgy érzi. Természetesen nem kényszeríthetem, hogy maradjon, és olyat tegyen, amit gyűlöl, így bármikor szabadon távozhat. -ezt akartam, hogy tudja, mielőtt azt gondolná, hogy a munkája egy önként vállalt börtön, ami csak az Azkaban kiváltására hivatott.
-De én szeretném, ha itt maradna, Perselus. Olyan kevés a földhöz ragadt ember. -ráztam meg a fejemet lemondóan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Kedd Júl. 03, 2018 10:43 am



Elláttam némi ”jó tanáccsal” az új igazgatónőnket azzal kapcsolatban, hogy bár őt sem igazán hatják meg a diákok és a véleményük, attól neki még figyelnie kellene erre. Az rendben van, hogy engem nem érdekel, hisz tényleg soha, egyetlen percre sem foglalkoztatott, hogy ki kedvel és ki nem, mondhatni ebben nőttem fel. Viszont Lucretia egyáltalán nem úgy nézett ki, mint akinek eddig gondjai lehettek volna a népszerűségi indexével , de ki tudja.
-Attól, hogy ezt maga tudja és most már én is tudom, hogy mit állít a helyzetről, a diákok egy újabb minisztériumi bábot látnak. Senki sem szereti az ilyesmit, különösen annak a rózsaszínű nőnek a „rémuralma” óta. –vontam meg a vállamat, jelezve, hogy engem teljesen hidegen hagy, mi lesz vele. Felőlem fel is mondhat, én nem fogok zokogni utána, hogy elment.
Nézhet bárkire bármilyen szépen, a tantestület, a diákság, de még a gondnok is ferde szemmel nézi, ahogy ez a vörös hajú, zöld szemű, törékeny alkatú, hófehér bőrű nő irányítja az iskolát. A legtöbb tanárunkhoz képest szemtelenül fiatal. De ahelyett, hogy a diákok ezt hasznosnak találnák, ellenségként, szinte már-már leprás betegként gondolnak rá és kerülik őt is, ahogy a gondolatát is. Albus után nehéz betölteni az igazgatói posztot, ezt én is tudom. Erős akarat és célok kellenek ahhoz, hogy ne tántorítsa el ettől semmi.
Végül Lara is szóba került, én pedig tudni akartam, hogy miért is olyan fontos ő, mire megkaptam a diplomatikus választ, amiről mindketten tudjuk, hogy úgysem hiszem majd el, de egyelőre megelégedtem vele, hisz nem volt kedvem kötözködni, nekem is megvan a magam baja.
-Értékelem az aggodalmát, Miss Coliander, de nem szükséges. Éppen csak annyira kívánom magam beleásni a dolgokba, amik engem is érintenek. És mivel én hoztam Hewitt professzort az iskola berkein belülre, jogosnak érzem, ha a későbbiekben igényt tartok a tudásra, amely róla szól. –fejtettem ki a dolgot egykedvűen, majd a szó a tárgyalásomra, illetve annak kimenetelére terelődött. Tudni akartam, hogy érte el, hogy visszajöhessek, de a válasza kimerült abban, hogy vannak kapcsolatai. Ezt valahogy nem is vontam kétségbe, ami azt illeti.
-Eszembe sem jutott elmenni innen, csupán kellemetlenül érint a dolog, hogy úgy gondolkodnak, ahogy. Lara miatt pedig mindenképp maradnék, hisz az én felelősségem. –néztem rá teljesen komolyan.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucretia C. Coliander
Roxfort igazgatónője
avatar

: :

TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Kedd Júl. 03, 2018 4:00 pm



Furcsálltam, hogy Pitont a történtek ellenére is mélyebben érdekelték a dolgok, még ha ezt épp csak a jövőre való tekintettel vetítette elő, miszerint egyelőre megelégszik kevesebbel is. Visszakérdeztem hát, hogy ezt biztosan jól hallottam-e, mert inkább ne jelentsen ki olyan dolgokat, amiket később megbánhat. Újfent biztosítottam róla, hogy nem Dumbledore vagyok, nem fogom vele végeztetni a piszkos munkát, sőt, talán jobb is, ha kimarad belőle. Tovább mentem, és azt is felajánlottam neki, hogy bármikor elmehet, amikor csak szeretne, nem kényszeríthetem rá, hogy maradjon, annak ellenére is, hogy én szeretném, mert szükségem van rá bizonyos tekintetben.
Értékelte a túláradó aggodalmamat, gondos gúnyossággal nyomatékosítva ez utóbbit, majd kifejtette, hogy csak annyira fogja beleásni magát a dolgokba, amennyire az számára szükséges, egy bizonyos pontnál tovább nem kívánja. Ám mégis volt egy valami, amiből nem akart engedni. Hozzátette, hogy ő hozta Hewittot az iskolába, így jogosnak érzi, hogy mindent tudjon is, ami vele kapcsolatos. Felelősnek érzi magát érte, így esze ágában sincs elhagyni az iskolát. Életemben először éreztem azt, hogy ez a beszélgetés itt és most ezen a ponton sakk matt. Az ő javára. Ezen nem volt mit vitatni, fekete-fehéren elmondta, hogy mit akar, és nem mondhattam azt neki, hogy nem jogos, amit kér. A nőért, akárhogy vesszük is, valóban ő felel,  lényegtelen, hogy miért, de ő hívta ide. Egy ideig némán álltam a tekintetét, elgondolkodva azon, hogy ha tényeg be kellene avatnom, egyáltalán hogy is kezdhetnék bele.
-Igen, igaza van. -kezdtem el inkább a hajam végét csavargatni, mintha az olyan érdekes lenne. Önkéntelen rossz szokásaim egyike.
-Az itteniek gondolkodásán nem változtathatok, de azt megígérhetem, hogy mindenről tájékoztatni fogom Larával kapcsolatban, amikor úgy kívánja. -pillantottam aztán újra rá kissé bizonytalanul.
-De gondolom nem most szeretné végighallgatni az érdekfeszítő beszámolómat... -jegyeztem meg csendesen. Akkor már most alaposan elrontanám a még el sem kezdett, amúgy sem felhőtlen tanévét.
-Van még valami, amit tudni szeretne? -szegeztem aztán neki a kérdést, visszatalálva a hangomra. Elvégre ő jött ide azzal, hogy néhány kérdésére választ kapjon általam. Azt hiszem, hogy ennek a kérésnek bőven eleget tettem, és még meg kellett írnom a tanévnyitó beszédet is.
-Még ki kell találnom, hogy mit mondok a diákoknak az évnyitó keretén belül. -böktem a fejemmel a földön heverő összegyűrt pergamenlapok felé. Nem akartam elküldeni, de azt sem szerettem volna, ha azt gondolja, itt akarom tartani.
-Semmiképp sem szeretném, ha túlságosan személyeskedő lenne, egyáltalán nem célom senki kegyeibe férkőzni valami ócska szónoklattal, de azt sem akarom, hogy valamiféle hanyagság érződjön ki belőle. -forgattam meg a szemeimet. Ezt a részt gyűlöltem a legjobban, ez nem szerepelt a "Hogyan legyek egy nap alatt iskolaigazgató?" gyorstalpalóban.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Perselus Piton
Mardekár házvezető (bájitaltan)
avatar

: :


TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   Szer. Júl. 04, 2018 10:37 am



Mindent elmondtam neki, amit akartam és világosan a tudtára adtam a miheztartás végett azt, hogy mit szeretnék Lara ügyében. A nőért felelősséggel tartoztam és ezt neki is kifejtettem, a szavaim pedig, láthatóan megzavarták, vagy legalábbis elgondolkoztatták, és először éreztem azt, hogy nem csak megjátssza a kedvességét és aggodalmát, hanem tényleg fontolóra vette a dolgokat. Nem akarom, hogy ittlétének minden okát megossza velem, engem az nem érdekel, csupán Lara-val kapcsolatban akartam mindent tudni. Mivel az élete részben miattam vett rossz irányt, és ide is én protezsáltam be, így kénytelen vagyok érte felelősséget vállalni, még akkor is, ha amúgy semmi kedvem hozzá.
Csak figyeltem őt, hol a szája mozgását, hol a zöld szemeket, hol a hófehér ujjakat, melyen könnyedén, szinte légies mozdulatokkal játszadoztak a vörös tincsekben. Csak azután figyeltem igazán rá és arra, amit mondd, miután többet is elkezdett mondani annál a ténynél, hogy igazam van. Ebben én is biztos voltam, így érdekelt, hogy mit fog nekem mondani és felhozni amellett, hogy amint úgy gondolja, beavat mindenbe, amibe csak szükséges. És igazam lett. Belement, hogy elmondjon nekem mindent, azonban hozzátette, hogy nyilván nem most szeretném a kis történetét meghallgatni, én pedig, csupán alig láthatóan biccentettem, hogy biztosítsam, ismét ráhibázott valamire. Végül feltette a kérdést, hogy nekem van-e még, de csak a fejemet ráztam.
-Nem, ennyi volt minden, amit meg akartam tudni. –biztosítotam szavakba öntve is arról, hogy eszem ágában sincs tovább feltartani, hisz a papírokból látva, nyilván ezer meg egy dolga van. És ezt ő is megerősítette, amint a fejével a papírok felé bökött.
-Ami a beszédet illeti… írja meg nyers tárgyilagossággal, a diákok az általános részt végigbeszélik, a figyelmeztetéseket pedig figyelmen kívül hagyják, ami a kifejezést tekintve ironikus. A fontos dolgokat nyilván közölnie kell, mint a tanári kar leváltását és azt, hogy kik lettek az új házvezetők... –adtam neki egy utolsó jó tanácsot, mielőtt még sarkon fordultam volna.
-Még valami… kérem, tudassa a diákokkal, hogy ha bármi problémájuk van, azt a tanároknak vagy magának jelezzék, ne a szabályok megszegését válasszák. –szóltam még vissza az ajtóból, majd ki is sétáltam az irodájából, hogy egyedül szenvedhessen tovább.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: What can I do for you? -Perselus & Lucretia   

Vissza az elejére Go down
 
What can I do for you? -Perselus & Lucretia
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Perselus Tobias Piton

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Avada Kedavra :: Tekergők Térképe :: Roxfort :: VII. emelet :: Az igazgató irodája és szobája-
Ugrás: